Gyürke Katalin (Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola): Retrohangulat a kortárs magyar rövidfilmekben Az elmúlt egy-két év magyar rövidfilmjeit szemlélve generációváltásról beszélhetünk a kortárs rövidfilmben. Nemcsak azért, mert soha nem látott népszerűségnek örvend a műfaj, új rendezők, operatőrök, színészek tűnnek fel, és érnek el komoly nemzetközi sikereket egyre kiforrottabb alkotásaikkal, hanem azért is, mert a magyar szerzői filmes hagyományban oly ismerős kosztümös-történelmi allegóriák helyett többen is új allegóriákat választanak. Feltűnő módon a rendezők többnyire saját gyermekkoruk világába, a 80-as, 90-es évek retro környezetébe helyezik el mondanivalójukat. Így történt ez az első magyar Oscar-díjas rövidfilm, a Mindenki esetében is; Deák Kristóf filmje csak a digitális fordulat előtti időkben játszódhat a történet dramaturgiája szerint. Előadásomban több olyan rendező rövidfilmjére hívom fel a figyelmet, amely vagy a jelen gyökereit kutatja, vagy a jelenre vonatkozó párhuzamokat állít a szocializmusban és a rendszerváltás elején, egyszersmind az internet előtti időkben játszódó filmjeiben. Kép: Mindenki (Meteor Film)
| |
||||