Sokarcú szimbólumok

Szimbiózis Napok 2014
2014.05.16.

péntek
14:00 - 15:45
Fogaskerti nagyterem (Fogaskert, hátul)
Fogaskert


A MAKAT Szimbólumkutató műhely programja a mindennapi életet átható szimbólumok kutatásába enged bepillantást. Az előadók néhány példán keresztül mutatják be mindennapi világunk szimbolikus tartalmait és fejtik fel a szimbólumok jelentésrétegeit.

 Sokarcú szimbólumok – reprezentációk és narratívák

Letölthető program (PDF)

Szász Antónia: Szimbólumok és kulturális olvasatok

A szimbólumoknak és jelképeknek sokféle jelentésrétege és egymástól akár markánsan eltérő kulturális olvasata lehet. Ami az egyik kultúrában a rosszat, az a másikban a jót testesítheti meg. Ami nálunk az erőszak, az másutt az óvó védelem jelképe lehet.
A szimbólumokat antropológiai megközelítésben kulturális beágyazottságukban és adott társadalmi közegekben vizsgáljuk; megpróbáljuk feltárni, megérteni és értelmezni, mit jelentenek a szimbólumokba sűrített jelentések a kultúra tagjai számára, milyen egyéni és közkeletű interpretáció és milyen kulturális gyakorlat kapcsolódik hozzájuk.

Nikitscher Péter: Hatalmi önreprezentáció és szimbolikus térfoglalási eljárások

Megközelítésemben a városi tér társadalmi termék, ami a társadalmi cselekvés hatására jön létre, így, az azt létrehozó nemzedékek kulturális, valamint érték- és ideológiarendszerének reprezentálója, szimbólumhordozója, a kollektív identitás és kollektív emlékezet fontos színtere.
Előadásomban a városi tér és a politikai hatalom önreprezentációs technikáinak kapcsolatát járom körül a köztérelnevezések, a különböző emléktáblák, szobrok, emlékművek, valamint a politikai-ideológiai tartalmakhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlat térbeli megjelenését vizsgálva.

Vidák Zsófia: A pláza mint a fogyasztás temploma

Városi környezetünkben a „plázázás” a szabadidő eltöltésének népszerű és meghatározó formájává vált. Az előadás során nemcsak ezeknek a hatalmas épületkomplexumoknak a közösségi funkcióit vesszük szemügyre, hanem a plázába járást mint rituális tevékenységet is: Mit szimbolizál a pláza, és az, ahogyan ott viselkedünk? Hogyan ritualizálódik a plázában való időtöltés a pénzközpontú fogyasztói társadalomban?

Zörgő Szilvia: A betegség mint szimbólum

Számos világkép és gyógyászati elképzelés központi tétele, hogy a gondolati és érzelmi sémák kivetülnek a testre és fizikai részévé válnak – ezt tükrözi az a betegségértelmezés, mely szimbólumként tekint a betegségre. Eddig az antropológia a testet egyfelől jelentéskonstellációk vásznaként, másfelől a kultúra megteremtésének eszközeként kezelte. Az “embodiment”, mint a kulturális fenomenológia recens paradigmája, úgy tartja, az individuum kulturális és szociális világa biológiailag is testet ölt, manifesztálódik az ember testében. Ezen paradigma segítségével járjuk körbe a betegség mint szimbólum fogalmát a karizmatikus keresztény gyógyászat, az energiagyógyászat és a magyar nyelv pszichoszomatikus tartalmú utalásainak vonatkozásában.

____

A Szimbólumkutató műhely a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete égisze alatt tevékenykedik. Vezetője: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor (MTA TK, MOME). Tagjai kultúrakutatók, antropológusok, társadalomkutatók.